Szilvásvárad

ismertető, Szilvásváradi képek, galéria




Szilvásvárad

Szilvásvárad a Bükk-hegység nyugati oldalán terül el 345 m tengerszint feletti magasságban, Egertől 30 km távolságra. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Lakosainak száma 1936 fő.


Elfelejtette a nagyváros forgatagában, hogy miként csicseregnek a madarak, hogyan csobog a kristálytiszta vizű, hűs hegyi patak, mit súg a szél a fák között?
Akkor itt az ideje elutazni Szilvásváradra, és felfrissíteni testét és lelkét az ózondús hegyi levegőn!Engedje, hogy a természet megmutassa Önnek varázslatos szépségét a Bükki Nemzeti Parkban! Szilvásvárad ideális üdülőhely azoknak, akik élményekkel teli, aktív kikapcsolódásra vágynak, és azoknak is, akik a nyugalmat keresik, akik szeretnének megpihenni a természet lágy ölén.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left Kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek és az emberi szellemnek, mint Szilvásvárad. Elég ráérősen sétálgatni a falu utcáin, a kiránduló akaratlanul is belebotlik a lipicai fogatok valamelyikébe, s ha mégsem, a lovas tanyát, a Lovas Múzeumot felkeresve bepillanthat a lipicai lovak világába s gyönyörködhet bennük.

A kastélykertben pihenve felelevenednek azok az idők, mikor lovas kocsijukon parádéztak a grófok. Erről tanúskodik a gyönyörű park, a tó, melynek a vize a vízimalmot hajtotta. Mesélnek az öreg gesztenyefák amik a kocsiutakat őrizték a széltől és a napfénytől.

align=right S még többet mesél a szilvásiak lelkéről a ritkaságszámba menő református Kerektemplom, amit az egykori "szilvásiak" építettek verítékes munkájukkal. Számos épen maradt parasztház közül szép példája a térség népi építészetének az Orbánház melyben ma múzeum működik.

Ha barangolása közben megéhezett, megkóstolhatja a híres sültpisztrángot, ami a Szalajka-völgy ezüstös, tiszta vizében nevelkedik. S így jóllakottan felszállhat az erdei kisvasútra, ahol kellemes perceket tölthet a sűrű erdei úton vágott síneken, míg az Erdei Vasút végállomásához a nagy tisztáshoz ér.

align=left Itt kipihenheti fáradalmait, megcsodálhatja a csodálatos Fátyolvízesést, vagy útnak indulhat az Istállóskői ősemberbarlanghoz a kanyargós hegyi gyalogúton. Gyalogosan hazafelé betérhet a szabadtéri Erdei Múzeumba s megfigyelheti az egykori erdei munkások életét.

Megismerkedhet a fakitermelés, faszénégetés, vasgyártás egykoron használt szerszámaival, eszközeivel. Gyönyörködhet a Szalajka-völgyben, s közben végig kíséri útját a Szalajka patak, sok-sok halastó társaságában. Megismerkedhet az erdő minden lakójával, amit csak szem képes észrevenni.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK



align=right Szilvásvárad 1971-től nemzetközi üdülőhely, de igazán ismertté az 1984-es VII. Fogathajtó Világbajnokság megrendezésével vált. Minden nyáron megrendezik a Lipicai Lovasfesztivált, melynek keretében országos és nemzetközi mezőny indul a fogathajtó versenyeken. A versenyt 3 egymást követő napon rendezik meg. A fesztivált látványos zenés és kulturális rendezvények színesítik.

VÁROSTÖRTÉNET


Szilvásvárad igen régi település. A Bükk-hegység e szakasza már ősidők óta lakott terület volt.

align=left Honfoglalásunk után az Ug nemzettséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei.

Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad, Warada, Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta.

align=right 1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskovár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez kerül a birtok, akik reformátussá térítették a település lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községünkben az első manufaktúrák. A szilvásváradi keménycserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temeto.

align=left A Keglevichek után Erdody Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kobányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. Az iparvasutat 1908-ban, ahol keskeny nyomtávú kis gozmozdony járt, s hordta a mészkövet a Szalajka-völgyi sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a túristáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy be-barangolását tűzték ki célul, ugyanis a terület kerítéssel volt körülvéve, s csak külön, nehezen beszerezhető engedéllyel lehetett látogatni.

align=right 1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásától a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971-74-ben megépült a szalajka-völgyi erdei múzeum.

1976-ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980-ban lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. 1983-ban megnyitotta kapuit az Orbán-ház. 1984-ben Szilvásvárad házigazdája volt a fogathajtó világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

Települések Szilvásvárad közvetlen közelében

Települések Szilvásvárad környékén